A nyárvégi szomorúság okairól

   és kezelésének módjairól

Meglepően sokan hangoztatják mostanában, hogy szomorúak attól, hogy végetért a nyár, a nyaralás időszaka, s újra közeledik az iskolakezdés, a munka. Ez esetben a háttérokok lehetnek:

I. Kevés időt töltöttünk feltőltődéssel.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy elegendő időt adtunk-e magunknak (testünknek, lelkünknek) a feltöltődésre a nyáron?

A szakemberek többsége egyetért azzal, hogy minimum 2 egybefüggő hét szükséges ahhoz, hogy  valóban ki tudjunk kapcsolódni a mindennapos hajszából.

A megoldás lehet: még nem késő megengedni magunknak  a pihenést! Akár távolabbi rokonok meglátogatásával, akár egy rövid cserevakáció gyors közbeiktatásával a barátok között megoldva… A lényeg a kreativitás és hogy merjünk önmagunknak adni valamit. Meglátják, hosszú távon az egész család jól jár vele!

 

II. Az eltöltött idő alatt nem teljesültek előzetes elvárásaink.
Lehetséges, hogy ugyan sikerült eljutni a Balatonra/Adriára/stb., s elegendő is volt az idő, viszont maga a nyaralás mégsem teljesítette be az elvárásainkat (mondjuk mindvégig esett az eső) és ezért hiányérzet maradt bennünk.

A megoldás lehet: felismerve, hogy pontosan mi miatt érzünk hiányérzetet, megtehetjük a szükséges korrekciós lépéseket. Például ha a barátainkkal nem sikerült találkoznunk a nyáron, akkor egy nyárvégi buli megszervezésével pótolhatjuk ezt az élményt önmagunk és a többiek számára. (A jelenlegi jóidőt pedig strandolással töltve adhatjuk meg önmagunknak és a családnak azt az érzést, hogy azért idén is volt nyár.)

 

III. A munka-, illetve iskolakezdés az, ami a rossz hangulatunkat okozza.
Úgy vélem, hogy ez a típusú rossz hangulat valamennyire teljesen normális: az emberek többsége a nyarat a szabadsággal azonosítja, amikor nem csak lengébben öltözhetünk, de szabadabban is viselkedhetünk – nincs iskola, kevesebb a munka. Több helyre eljutunk, változatosabbak a mindennapok, új élmények tömege ér bennünket…

Viszont ha ez a hangulat nem múlik, vagy mélyebb és kiterjedettebb mint általában, akkor:

A megoldás lehet: érdemes elgondolkodni azon, hogy pontosan mi okozza? Lehet, hogy konfliktusunk van a munkahelyünkön, tartunk valamitől, unjuk vagy változatosságra vágyunk? Mert amint megvan a kiváltó ok, máris megtehetjük azokat a lépéseket, amelyekkel idővel a hangulatunkon is tudunk változtatni.

Javaslom, figyeljen oda hangulataira, érzéseire és kívánom, hogy sikeresen tegye meg a megfelelő lépéseket a jobb hangulat eléréséhez! Kellemes indián-nyarat kívánok!             

(2011.08.20.)