Konfliktuskezelés – ötletek
A konfliktusok kapcsolataink természetes részei, hiszen két ember véleménye nem egyezhet mindig – azért látjuk különbözőképpen a világot, mert nem vagyunk egyformák.
Azonban az, hogy hogyan kezeljük a kialakult konfliktushelyzeteket, sokat elárul a fejlettségi szintünkről, az érzelmi intelligenciánkról – s arról, hogy mennyire fontos számunkra az adott kapcsolat..
Pár ötlet, amelyek nálam beváltak:
1. Ne vegyük személyes sértésnek azt, hogy a másik másképp gondolkodik. Mindenkinek saját önálló nézőpontja van, amely számára helyes, természetes hát, hogy védeni fogja, ha „támadjuk” azt. A feladat itt a közös pont megtalálása, a „mi” nézőpontunk kialakítása
2. Ha sértegetnek, ne reagáljunk. Inkább adjunk időt, hogy a másik megnyugodjon, s akkor folytassuk a beszélgetést, ha ez megtörtént. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk elérni, ha törekszünk arra, hogy mindvégig a középpontunkban legyünk, s nem hagyjuk magunk kibillenteni. Ha ismerjük a másik előtörténetét (gyermekkorát, sérüléseit), az az együttérzésen keresztül szintén támogathat abban, hogy ráébredjünk, miért is reagált olyan erőteljesen egy-egy ötletre. Az együttérzés megenyhít. (Ezt önmagunkkal kapcsolatban is alkalmazhatjuk!)
3. Időről időre emlékeztessük magunk arra, hogy miért is éri meg a közös döntést kialakítani. Emlékezzünk vissza arra, hogy miért is vagyunk együtt, mi a közös történetünk (család, barát, párkapcsolat, rokonság esetén), illetve hogy mi is az a közös feladat/cél amelyet együtt vállaltunk fel (munkatársak, főnökök esetén).
4. Amiből többet szeretnénk – szeressük, amiből kevesebbet – feledjük! Amire figyelünk, az növekszik. Figyelmünket szeretettel és tudatosan irányítsuk arra, ami működik, ami egészséges, ami előrevivő a kapcsolatban, a másik viselkedésében. Például dicsérd meg gyermeked, amikor jó, s ne csak akkor törődj vele, ha beteg, ha rosszalkodik, ha nincs jelen, elszökdösik, stb.. Vegyük észre életünk működö pontjait, s legyünk értük hálásak. (Igen, gondolkodjunk arról is, ami nem vagy kevésbé gördülékenyen működik, de ne panaszkodjunk róla másoknak, azzal csak szaporítjuk saját és mások gondjait!)
5. Szeretettel mondjuk el neki nézőpontunk, véleményünk. Kitartóan legyünk készek a beszélgetésre az adott kérdésről. Mondjuk el gyengéden, odafordulással, őszintén és egyenesen, mi a véleményünk valójában, MIT ÉRZÜNK, miért aggódunk, mit hiányolunk ÉS MIT SZERETNÉNK, s hogy miért. Azért, mert szeretjük a másikat, s fontos nekünk a kapcsolat, vagy a cél, amiért közösen dolgozunk!
6. Próbáljunk ki új megoldási módokat! Időről-időre rugalmasan változtassunk a stratégiánkon, hogy rátaláljunk arra, amelyik mindkét fél számára működik. (Egyszerű tanács: csinálj többet abból, ami működik; csinálj kevesebbet abból, mi nem és PRÓBÁLJ KI ÚJ DOLGOKAT!)
s végül, de nem utolsó sorban:
7. Szeressük a konfliktusokat! Hiszen a konfliktusok azért vannak, hogy a változás lehetőségét hozzák el életünkbe. Általuk minden résztvevő számára lehetőség nyílik a fejlődésre!
Sok sikert, kitartást és fejlődést kívánok!
(2009. június 28.)