2010 jelszava: „Az a szerencse, hogy…”

Az a szerencse, hogy egy autószerelővel elbeszélgetve ő szívességből és a szakmája szeretete miatt sokkal többet mesél a gépről, mint kellene, s én ismét tanultam.

Az a szerencse, hogy az ismerős utca-cicát egyszerre hárman érkezünk megetetni egy havas délelőttön. Sorba kellett állnunk! 🙂

Az a szerencse, hogy nincsenek véletlenek: mindig pont         azok az emberek érkeznek meg hozzám, akiknek adni             tudok – és akik nekem tudnak adni. Minden kliensemtől             nagyon sokat tanulok! Egymás tanítói vagyunk, mesterei         életünknek.

Az a szerencse, hogy a munkám a hivatásom és a hivatásom a hobbim.

Az a szerencse, hogy az elromlott térdeplőszékemet egy munkatársam párja szívességből megjavítja.

Az a szerencse, hogy elég hó hullott ahhoz, hogy most (szerda, de. 11-kor) egy élvezetes hócsatát nézhetek végig az ablakomból a kisbolt és a turkáló személyzete között.

Az a szerencse, hogy a humorunk mindvégig velünk maradt!

Az a szerencse, hogy ha gondban lennék, akkor számíthatnék a rokonaimra, a barátaimra.

Az is szerencse, hogy nem vagyok…

Az a szerencse, hogy a támogatást, az örömet, a szeretetet lassan-lassan minden szinten beengedem az életembe.

Az a szerencse, hogy már sokan számíthatnak rám, mivel készen állok a támogatást, az örömet és a szeretetet tovább adni – hogy valóban észrevegyem, mennyi mindennel rendelkezem már!

Az ön listája hogyan hangzik? Állítsa össze!

Boldog, örömökben és szerencsében gazdag 2010-es évet kívánok mindannyiónknak!

(2010. január 6.)